A hígtrágya hasznosítás az állatnevelő telepek számára épp olyan fontos megoldandó feladat, mint a megfelelő tápanyagellátás biztosítása a mezőgazdasági termelést végző gazdák esetében. Bár a hígtrágya kezelésére sok esetben nem kerül sor, a tárolási kapacitás véges volta, a hígtrágyában fellelhető tápanyagok kihasználatlansága, valamint a műtrágyák árnövekedése és korlátozott hozzáférhetősége egyaránt a tudatos hígtrágya hasznosítás és tápanyag gazdálkodás irányába mutatnak.

A hígtrágya tápanyagai

A szerves trágya kezelésének kérdése összetett feladat, hiszen a hasznosítás hatékonysága mellett egyidejűleg kell figyelni a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a felhasználási terület környezetében élők kényelmének biztosítására, illetve a kórokozók és gyommagvak esetleges terjedésének megakadályozására is. Emellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy bár a hígtrágya rendkívül hasznos lehet a talaj tápanyagainak pótlásában, a magas só-, nátrium- és káliumtartalom miatt egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, milyen koncentrációban és mely területekre történik a kihelyezés.

Mivel a legtöbb hígtrágya a szarvasmarha- és sertés telepekről kerül ki a földekre, ezúttal vizsgáljuk az ezen állatok tartásából származó hígtrágya beltartalmi értékeit! Az alom nélküli tartásból származó, híg és szilárd fázisra bontható átlagos hígtrágya hozamot sertésenként 25, tehénférőhelyenként 100 literre kalkulálhatjuk naponta. Bár a különféle telepek hígtrágyáinak beltartalmi értékei az állatok fajtájának, életkorának, takarmányozásának, valamint a hígtrágya kezelési módjának függvényében jelentős eltéréseket mutathatnak, átlagosan 6 g / liter szervesanyag tartalommal, valamint az alábbi beltartalmi értékekkel számolhatunk:

● nitrogén: 0,8-2,6 kg / m3;

● foszfor: 0,3-1,2 kg / m3;

● kálium: 0,9-2,3 kg / m3;

● szerves anyag: 5,9-31,2 kg / m3.

A hígtrágya hasznosítás tehát kellő körültekintéssel nemcsak a sertés- és szarvasmarha telepek hígtrágya-tárolási problémáira, hanem a gazdák megnövekedett műtrágya-költségeinek optimalizására is megoldást nyújthat.

A hígtrágya hasznosítás fontos előkészítő lépése: a tápanyag gazdálkodási terv

A tápanyag gazdálkodási terv elkészítése öt évente egyszer minden szántó és ültetvény tulajdonosa számára kötelező. Ennek elkészítéséhez talajtani szakértő vagy talajvédelmi szakértő bevonására, talajtani vizsgálatokra, valamint ültetvények esetében levélanalízisre van szükség.

Az egyes vizsgálatok eredményeként kapott talajtani értékek segítségével pontosan következtethetünk a talaj beltartalmi értékeire, melynek következtében felelős döntéseket hozhatunk a különféle tápanyagok pótlásáról is.

Fontos, hogy a tervek elkészítésekor figyelembe kell venni az érvényes nitrátrendeletben szereplő Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban megfogalmazott határértékeket. Nem szabad elfelejteni továbbá azt sem, hogy ha az adott termelési évben ugyanazon a területen egymást követően több növénykultúrát termesztenek, mindegyik növénykultúrára külön-külön kell tápanyag gazdálkodási tervet készíteni.

A hígtrágya hasznosítás egyes lépései engedélyköteles tevékenységnek számítanak

A hígtrágya tárolását, kezelését és kijuttatását is számos EU-komfort jogszabály korlátozza, melyek közül a legfontosabbak a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, az azzal kapcsolatos kötelező cselekvési terv elkészítéséről, illetve a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásáról szólnak. Ez utóbbiban a hígtrágya hasznosítás egyik legfontosabb elemére, az évenként kijuttatandó hatóanyagtartalomra vonatkozó adatok is szerepelnek, melyek a következők:

● kedvezőtlen adottságú nem nitrátérzékeny területen hektáronként 200 kg nitrogén, mely teljes tömegében szerves eredetű lehet;

● kedvezőtlen adottságú nitrátérzékeny területen hektáronként legfeljebb 170 kg nitrogén, mely teljes tömegében szerves eredetű lehet;

● nem kedvezőtlen adottságú nem nitrátérzékeny térségekben hektáronként legfeljebb 300 kg nitrogén, melyből 220 kg lehet szerves eredetű;

● kedvezőtlen adottságú nitrátérzékeny térségekben hektáronként legfeljebb 220 kg nitrogén, melyből 170 kg lehet szerves eredetű;

● hektáronként 250 kg kálium, valamint

● hektáronként 150 kg foszfor.

A hígtrágya hasznosítás egyik legfontosabb lépése, a kijuttatás, a talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött engedélyköteles tevékenység, melyhez a tápanyag gazdálkodási tervre, a hígtrágya elemzésére, valamint a kormányhivatalok megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságának jóváhagyására van szükség.

A hígtrágya kezelése és kijuttatása

A hígtrágya kezelésének és kijuttatásának legaggasztóbb kérdése a folyamat során szükségszerűen fellépő tápanyagveszteség kezelése és minimalizálása, ugyanis megfelelő tápanyagstabilizálás nélkül akár 50 %-os veszteséggel is számolhatunk. A hígtrágyában található tápanyagok megőrzését és azok folyamatos feltáródását a hígtrágya kezelésével biztosíthatjuk, melyhez mi a Triune hígtrágya kezelő szert ajánljuk.

Ez a természetes alapú trágyakezelő készítmény ugyanis alkalmas híg- és almos trágya kezelésére, így alkalmazása a hígtrágya hasznosítás egyik fontos lépése. Mit érdemes tudni róla?

● A Triune hígtrágya kezelő szer akkor a leghatékonyabb, ha az állatok betelepítése előtt kezdjük a kezelést, a vizes fázisba juttatva bármikor kifejti hatását. Ha a hígtrágya felszínén kérges réteg alakul ki, egy cső segítségével a Triune-t a kéreg alá juttatva ugyanolyan eredményeket érhetünk el.

● A hígtrágya kezelő szer hatékonyságának kifejtéséhez nincs szükség a hígtrágya mechanikai mozgatására, ezáltal használata egyszerű.

● A Triune alkalmazásához nem szükséges szakértelem, ugyanakkor használata egyértelműen jövedelmező, hiszen alkalmazása költségeket csökkent és plusz hozamokat termel. Vagyis a Triune-nal minden befektetett forint többszörösen megtérül.

● A Triune hígtrágya kezelő szer alacsony hőmérsékleten is kifejti hatását, így az őszi-téli időszakban is alkalmazható.

● A Triune használata nem jár egészségügyi kockázattal sem az állatok, sem a kezelést és kijuttatást végző szakemberek számára.

A Triune hígtrágya kezelő szer hatékonyságának ellenőrzése, valamint a hígtrágya hasznosítás megkönnyítése egyaránt fontos számunkra, ezért vizsgálatokat folytatunk az ammónia emisszió, valamint a hígtrágya kezelés kérdéseiben.

Termékünk nem csak, hogy bizonyítottan csökkenti az ammónia-kibocsátást, – biztosítva a szektor számára a környezettudatos gazdálkodást, – hanem egyúttal a termelékenységet is növeli. A cégünk megbízásából készített tanulmány egyértelműen megállapította, hogy a Triune hígtrágyakezelő szer alkalmazásával kevesebb takarmány felhasználása mellett nagyobb súlygyarapodás érhető el az állatoknál.

Ha többet szeretne tudni, a teljes anyagot innen érheti el. További kérdései vannak? Írjon nekünk az info@agribiotica.hu emailcímre és Önnel is örömmel megosztjuk eredményeinket!

Biztos megoldásokat keres? Ismerje meg termékeinket és kérje kollégáink segítségét!